Mikor a hűs alkony itt van
A sok kis fény sorra villan
Nap bús fénye távozóban
Megnyugodnék

Mikor egy levél se moccan
Tücsök hangja szól, de honnan?
Szívem együtt zendül nyomban
Nem mozdulnék
Csak figyelnék

Ekkor a szél szárnya lobban
Zsenge ágak meghajlottan
Együtt zúgják már, hogy itt van
De én csak nézném

Szürke felhők nagy csoportban
Égi vad széltől sodortan
Szívem tudja már hogy itt van
De én maradnék
Úgy maradnék még

Szomjas füvek hullámokban
Tücskök hangja halkulóban
Ők is tudják már, hogy itt van
De én még várnék

Égen villám csíkja villan
Hangját hallom, szinte robban
Földön eső cseppje koppan
Ha itt maradnék
Bőrig áznék
De miért aggódnék
Van menedék